Félelem a félelemben, ami lassan át alakult

Félelem a félelemben, ami lassan át alakult

Vallomással kell kezdenem a legelső blogomat amit hozzátok szól. Igazság az fogalmam sincs a blogolásról. Gondolataim is szanaszét vannak szórva. Nem tudom miről is szeretnék legelőszőr írni nektek, mondani, mesélni. Blogot írni nem mindenki tud, ezt elismerem. Az olyan igazából az én világomban. Úgy tudnám elképzelni valaki meg tud tanulni biciklizni esetleg úszni. Igazat megvallva sajnos vannak olyanok, akik akár hogy is küzdenek, időt szánnak rá, erőt adnak bele, lelkesedést kapnak szívüktől. Egyszer csak megállnak, hatalmas levegő vétellel könnyező szemmel mosolyogva maguk elé néznek. Nagy nehezen kimondják, erre nem vagyok képes. Igazság a szavakba rejtőzik. Ezek tanulható dolgok. Egyedül nem megy! Segítséget kérve fogod megtanulni.

Mit szerettem volna ezzel elmondani nektek igazából?

Egyetlen íróról sem hallottam olyan történetet. Mire édesanyja életet adott neki. Kitűnően írt olvasott költött dalszövegeket írt volna. Híres írók költők zeneszerzők is rengeteget tanultak elérjék az álmaikat. Voltak rossz tanulók voltak jobb tanulók és voltak sérültek is közöttük. Akkoriban nem hangsúlyozták ezt ki ha sérült volt a gyermek. Titkolta a legtöbb szülő. Elrejtette a világ elől.

Én is közéjük tartozom. Nem tagadtam nem is fogom. Kis Gyermek korom óta kerekesszékbe kényszerültem egy orvosi műhiba miatt 5 és félévesen. Soha nem adtam fel az álmaimat. Nem is fogom. Amíg be nem fejezem legutolsó fejezetet az álmomban. Iszonyat kitartó vagyok. Főleg makacs. Nem engedhetem meg magamnak. Meginogjak akár milyen akadály is van előttem. Hisz Számítanak rám és Hisznek bennem. Én magam is addig elhiszem és hinni fogok önnön magamban. Még azok akik hisznek erőt adnak nekem végsőkig kitartsak.

El kell ismerjem. Nem tartom magam jó írónak.

Ekkor feltehetitek azt a kérdést.

Minek akarja mutogatni a könyveit, verseit, dalait?

Erre egyszerű a válaszom. Nem szeretnék úgy eltűnni a világból. Nem tudtam magamból itt hagyni egy darabot. Engem nem a hírnév hajt vagy a pénz. Ezek senkit nem tesznek boldoggá ha olyan a betegségük. Azt szokás mondani a pénz nem boldogít csak bajt hoz ránk. Ez így is van. Aki nem tud jól bánni a pénzzel. Vagy rosszra használja. Vagy a Legtöbbször csak kihasználják. Ha mellette még a szíve is jó az illetőnek és mindenkinek segíteni szeretne akkor még jobban. Nem szeretnék egy a sok közül lenni ebben a kihasználható listában. Választanom kellene. Szeretnék segíteni olyanokon amilyen én vagyok ne rettegjenek a világban levő dolgoktól mert az minden csak nem élet.

Számomra az írás olyan mint egy kis sziget ahova elvonulhatok a világ szörnyei elől. Senki sem bánt amíg odabent vagyok. Senki nem érhet el. Az érhet talán el akit a szívem oda be enged. Az a hely olyan emlékekkel van tele, amit féltve őrzök önnön magamban. Ott lehetek én – én. Ezt lehet egyszer bővebben kifejtem miért fejeztem ki így magam. Mert jelentést hordoz és történeteket. Ki írom magamból se mutogatom minden egyes embernek. Hisz a dalszövegeim szívemből szólnak. Jelenleg egy ember láthatja őket. Egyetlen egy. Ő érti igazán meg amit érzek és mondani szeretnék velük. Vele lehetek önön magam. Számomra Ő a minden. Senki más. Legtöbben félre értenék. Legalább is úgy érzem. HA Nem ismersz. Félre érted mit szeretnék velük mondani.

Most pedig veszek egy nagy levegőt. Visszaolvasva első blogom. Olyan lett, mint amire számítottam. Olyan összeszedetlen mindenről hablatyolós és szétszórt. Mint amilyen én. XD Köszönöm türelmet és a kitartást ahogy olvasod. Nagy ölelés.